A szádból dőlt a whisky-gőz,
Velem forgott a tér.
Most apa s fia keringőz,
félre mind, aki él!
És jártuk míg a serpenyők
a polcról le nem estek,
Csak mama izgult, gyenge nő,
míg forogtak a testek.
A kéz, mely csuklóm fogta át,
egy ujjpereccel kurtább,
és minden rossz mozdulatnál
egy csatt súrolta orcám.
Piszoktól kérges nagy tenyér
verte a taktust fejemen,
s én függtem, konok kisegér,
míg ágyba táncoltál velem.
(Fordította: Borsovszky Éva)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.