Táncdal

2024/12/07. - írta: Borsovszky Borsó

Álom, álom, édes álom,
Szívem újra kalapálom
Üllődön, s ha felkelek
Szívpiacon elkelek.
 
Álom, álom, furcsa álom,
Értelmed, ha megtalálom,
Megvilágosul a kép,
Bölcsebb leszek némiképp.
 
Álom, álom, rémes álom,
Verejték folyik a háton.
Combom görcsöl, ráng az ín:
Testurnába zár a kín.
 
Álom, álom kerülj engem!
Engedj semmibe süppednem!
Langyos legyen takaróm,
Nirvána jóakaróm.
Szólj hozzá!

Kedves tárgyaim és szavaim

2024/12/07. - írta: Borsovszky Borsó

Szófüzérek

1.
Egy titkárnő titokzoknit húzott.
 ettől az arca nem lett kevésbé nyúzot
viszont arra nem ügyelt szegényke,
hogy a szandálból ne lógjon ki vége.
Ó, titkárnői a világnak okuljatok:
Titokzoknit csak cipőben hordjatok!
 2.
Mondja már meg, bátyám, merre van Nagykálló!
Mutatja azt öcsém, e pipaszurkál(l)ó.
Telepedj csak ide a szakállszárítóra,
Elpipázgatunk, míg ketyeg a zsebóra.
Most húzd meg a butykost, benne papramorgó,
Tedd csak le a csákód, fájin rajt’ a forgó.
 3.
Nagytata nem leli a bajuszkötőjét.
Biztos te raktad el  hibáztatja nőjét.
A hajhálót pedig ellopta a veje,
Így hiába lett jó brillantinos feje.
 4.
Egy török férfiút itt találtak halva
Mellette egy handzsár, no meg egy kis halva.
Ki lehet a tettes, nem tudja azt senki:
Talán egy szkipetár? Esetleg egy jenki?
 5.
A karcsú Idácska egy rózsafüzérrel
Kezében megszökött egy nyalka tüzérrel.
Nem megy rorátéra többet a kis beste,
S nem a papnak áldoz, csak Ámornak teste.
Címkék: versek
Szólj hozzá!

Örök ősz

2024/12/07. - írta: Borsovszky Borsó

Bill Murraynek

Unom ezt a körforgást.
Dugjunk botot a küllők közé!
Mondta hősünk és felnevetett.
Merevítsük ki a pillanatot,
Mindig legyen ősz színes levelekkel,
Fanyar avarillat és hulljon a gesztenye.
A majomkenyérfa szivarjait örökké rágcsáljuk.
Focizzunk a zöld vadnaranccsal, placcsanjon szét
A bokor alján újra meg újra.
Lessük meg a sünt a bokor tövében,
Nézzük, ahogy a dolmányos varjak
Rigót tépkednek vérszomjasan.
A hóbogyókra szép lassan lépjünk rá, hallgassuk, ahogy
Pukkannak cipőtalpunk alatt.
Szívjunk egyet az orrunkon,
Forduljunk meg, és menjük haza
A füstszagú estében.
Holnap örüljünk ugyanennek.
Címkék: versek
Szólj hozzá!

Simon Armitage: Vers

2024/12/04. - írta: Borsovszky Borsó

És ha esett a hó s havas lett a járda,

Lapátot ragadott s a szélére hányta,

S mindig betakarta éjjel a kislányát,

akit, mert hazudott, egyszer jól eltángált.

 

S bére felét borravalóra költötte,

s amit nem költött el, szépen félretette.

S ha jót főzött, mindig dicsérte a nejét,

s egyszer, mert nevetett, megütötte fejét.

                                                                                                    

És egy ápolónőt bérelt az anyjának,

Kit templomba vitt el majd minden vasárnap.        

S mikor betegebb lett, hangosan zokogott,

S tárcájából kétszer egy tízest kilopott.

 

Így örökítette meg az emlékezet:

Egyszer azt csinálta, máskor pedig emezt.

 

(Fordította: Borsovszky Éva)

Szólj hozzá!

Brian Bilston: Ez nem egy vers

2024/12/04. - írta: Borsovszky Borsó

 

                            pusztán csak

                            pár szó

 

                             hogy mindnyájatoknak

                             boldog karácsonyt kívánjak

 

                             és amit oly módon

                             vezettem itt elő

 

                              hogy úgy tűnjön

                              mintha vers volna

 

                               pedig nyilvánvaló

                               hogy nem is az

 

 

(Fordította: Borsovszky Éva)

                 

Szólj hozzá!

James Wright : Sirám

2024/12/04. - írta: Borsovszky Borsó

Elment. Szerelmem volt, a holdam, hisz az volt.

Kergette a csirkét, sikálta a padlót,

Kidobta a csontot a lakomák után,

Feddte a srácokat, ha ricsajoztak bután.

A fiúk már egyre felnőttebbek lettek,

A lányok ruhákon varrást kiengedtek,

hogy a játszó testnek legyen szabad helye,

s az új kisbabának átférjen a feje.

De még vannak öccsök, lenyalt huncutkákkal

nyúzzák a lányokat suta kajánsággal,

Mily kar söpör szobát, és milyen kéz tegyen

hűs havat a tejhez, hogy jó hideg  legyen?

Ki visz ki szemetet, ki ad a kocáknak

Ki dob csirkefejet az éhes kutyáknak?

Nem az én csoroszlyám, ki mindent elviselt:

szülést, zsábát, esőt, gyógyszert és balsikert.

Új hó fedi kezét, arcát takarja hó,

És most itten fekszik: a holdam, hisz az volt.

 

 

(Fordította: Borsovszky Éva)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása